Mikor volt a Kannabisz gyógyászat “Aranykora” ?

A kender az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. Amit ipari alapanyagként, gyógyhatású szerként, vagy élvezeti cikként is használtak.

Az orvoslás kezdete óta használják számos kisebb betegségben a kannabiszt és annak kivonatait. Erre már számos bizonyíték fellelhető napjainkban. De az emberiség több százezer éves, eddigi történelmében értelem szerűen volt egy időszak, mikor úgy mond “Aranykorát” élete a kannabisz gyógyászat és kutatás.

O’Shaughnessy (egy ír orvos, aki Indiában a helyi mohamedán és a hindu orvosok által tanult a kannabiszról) és visszatért a bengáliból (1839) tett közzé egy megállapítást a növénnyel és annak gyógyászati lehetőségeivel kapcsolatban, és a nyugati világ felfigyelt rá . 

Abban az időben, amikor a nyugati orvoslásnak kevés vagy akár megbízható gyógyszere volt, “itt egy fájdalomcsillapító , egy nyugtató és görcsoldó szer egyben.  És ami a legjobb, hogy nagyon alacsony toxicitási mutatóval rendelkezik (mai napig senki sem halt meg a használatának következtében)”, és szinte bárhol forgalmazható volt kereskedelmi mennyiségekben.

Nyilvánvaló okokból a Cannabis Indica vagy az Medical Marihuána hamarosan nélkülözhetetlen részévé vált a nyugati orvoslásnak. Valójában úgy terjedt el a nyugati világban, mint a tűz, és néhány éven belül ugyanolyan általános összetevővé vált a gyógyszerekben, mint napjainkban az aszpirin.

(Az első (ismert) antik kannabisz gyógyszert Londonban, Angliában palackozták (1840). – ben )

“”A kannabisz Indica kivonat”
“Dr. Cripps Lawrence arra figyelmezteti az orvosokat, hogy legyenek óvatosak ennek a kivonatnak a használatakor, amelyről ismert, hogy rendkívül változó aktivitású. Megemlíti, hogy öt évvel ezelőtt a Messers, a Squire & fiai arról tájékoztatták, hogy Dr. O’Shaughnessy először hozta be a kannabisz indicát Angliába.

Ebben az összefüggésben emlékeztethetünk Dr. George Watt tanácsára, is , amelyben azt javasolja a vegyészeknek, hogy: “törekedjenek arra, hogy a lehető legjobb minőségű indiai kender kivonatot készítsék, és fordítsanak több figyelmet annak biztosítására, hogy a nőivarú növényeket a hímek ne termékenyítsék meg, hogy megőrizhető legyen a gyógyszer teljes kábító ereje. Ezt megtermékenyítés után elveszíti.” (1887)

1837 – 1937 – közt tehát, Márkanév vagy kereskedelmi név alapján; Hány (legális) 1937 előtti orvosi kannabisz gyógyszer volt?

VÁLASZ:   Világszerte, valahol 20 000 és 30 000 között !!! Ez nem vicc, ez a válasz. Ha ezt egy kicsit nehéz is lenyelni !

Ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban vált a kannabisz, általános gyógyászati szerré, ami a “Kannabisz gyógyászat aranykorát is jelenti egyben.

Érdekesség : “Kannabisz múzeum” Barcelonában

2012-ben, 10 éves előkészítés után a Barcelonai múzeum kinyitotta kapuit.

Mindenki, aki ellátogat a múzeumba, megtapasztalja a kannabisz kultúra szerteágazó csodáját. 

A “Hash Marihuana és Kender Múzeum” a Palau Mornau-ban gazdagítja Spanyolország és Katalónia, és különösen Barcelona kulturális örökségét.

Ahol egyébként számtalan bizonyíték tárul elénk a fent taglaltakkal kapcsolatban, hiszen számtalan orvosi és tudományos könyv, és használtai tárgyat fedezhetünk fel a kiállítás tárgyai közt.

De mi történt ? Hogyan lett egy “gyógynövényből” tiltott 1 es listás kábítószer?

A KENDER BETILTÁSA: A marihuána és a hasis élvezeti célú használatának korlátozására elsőként a gyarmatosított, tradicionális fogyasztó országokban tettek kísérletet. Egyiptomban 1884-ben betiltották a kender termesztését és használatát, India viszont 1925-ben még megakadályozta a nemzetközi ellenőrzés bevezetését, Marokkó pedig a mai napig az egyik legnagyobb hasistermelő ország. Az Egyesült Államokban a XX. század harmincas éveiben több államban marihuána-ellenes törvényeket hoztak, azonban ezek hátterében nem a szer használatának egészségügyi következményei álltak, inkább a marihuánát szívó mexikói munkaerő ellen irányultak a megszorító intézkedések.

A kender fogyasztásának és termesztésének egységes tiltását az 1937-es Marihuana Tax Act vezette be. Ez a törvény, s a kender-ellenes fellépés egyes vélemények szerint főként a műszáltermékek elterjedésében érdekelt lobbiköröknek kedvezett. Ezután az USA-ban évtizedekig nem foglalkoztak a kannabisszal. Egyedül La Guardia, New York polgármestere volt kivétel, aki 1944-ben közzétette egy általa létrehozott bizottság jelentését, amely a marihuána egészségügyi és társadalmi hatásainak vizsgálatáról szólt. A kábítószer-rendészeti szervek elutasították a bizottság megállapításait, mivel a hivatalos álláspontot – miszerint a marihuána a bűnözés melegágya, gyilkolási hajlamokat ébreszt és őrülethez vezet – nem támasztotta alá, sôt a dokumentumban az szerepelt, hogy a heroinmánia és a marihuána használata között óriási a különbség.

Az amerikai kongresszus 1956-ban ismét napirendre tûzte a kábítószer-témát, és a Narcotics Control Act elfogadásával megszigorították a kannabisszal kapcsolatos szabályokat. Ez azt jelentette, hogy akit elsô alkalommal értek marihuána birtoklásán, az minimum két év, akit pedig ismételten állítottak ezért bíróság elé, legalább öt év börtönt kapott. A kannabisz nemzetközi ellenőrzés alá vonását az ENSZ 1961-es Egységes Kábítószer Egyezménye valósította meg. A dokumentumban a kábítószerek engedély nélküli előállításának, szállításának, tárolásának és kereskedelmének tilalmát kiterjesztették a kannabiszra, de a „feketelistán” nem a növény maga, hanem annak csak virágzó vagy termő ágvégződése és gyantája szerepel.

Az egyezményt aláíró államok a növény termesztését is betilthatják, ha az ország törvényhozása a közegészség megóvása érdekében ezt tartja szükségesnek. Az egyezmény szerint a szerződő felek „gondoskodni kívánva az egész emberiség egészségéről és jólétéről, (…) elismerve, hogy a kábítószerélvezet az egyén számára súlyos csapást, az emberiség számára pedig társadalmi és gazdasági veszélyt jelent” megállapodtak abban is, hogy az előírt szabályok megsértőivel szemben büntető rendelkezéseket alkalmaznak.

“Az ENSZ 2000. évi Drogjelentése szerint a világon a kender a legelterjedtebb illegális szer. A marihuána és a hasis a negyedik legtöbbet fogyasztott pszichoaktív anyag a kávé, a dohány és az alkohol után. Annak ellenére, hogy sokkal többen – az ENSZ szerint közel 150 millióan – fogyasztják, mint az összes többi tiltott kábítószert együttvéve, a használatához köthető egészségügyi és szociális károk elismerten jóval kisebbek, mint bármely más illegális szer esetében. A marihuána népszerű a fiatalok körében, és fogyasztása a tiltás ellenére évtizedek óta a legtöbb országban emelkedik, vagy stagnál. Így van ez hazánkban is, ahol a drog ” (Forrás: TASZ)

Vélemény, hozzászólás?