A világ 15–64 éves lakosságának 5,5 százaléka használt drogot 2017-ben, ami 30 százalékos növekedést jelez.

A “mai” világban ez nem is meglepő, ehhez igazából nem is kellenek statisztikák, hamarosan megtörténik az a generációs váltás ami annyit takar, hogy többségben leszek azok akik NEM a “nagy háborúk” Nixon és a Kommunizmus eszméi alatt nőttek fel, hanem egy ugyan csak papíron de demokratikus világban, ahol szabadnak kéne, hogy legyen a gondolkozás, és a fejlődés.

Azt már megszokhattuk, hogy Magyarországon ezzel kapcsolatosan azóta is szimpla szemellenzős magatartás tapasztalható, mint a politika, mint a gazdasági elit résziről, miközben ők az egyik legnagyobb fogyasztói réteg a valóságban, (Hupszi, ez most muszáj volt).

Drogkereső kutyákat és drogtesztet minden, politikushoz és médiában dolgozónak ! Hajrá Legalább megtelnek a magán sittek !

Na de nem akarunk belemerülni, és minősíteni mind az otthoni drogprevenciós törekvéseket, illetve egészségügyi tényállást….

Tabuvá tette a kábítószerfogyasztást az Orbán-kormány drogstratégiája

(Ellenben egyéni és magántőkéből és energiából fenntartott Jogriporter Alapítvány -al akik tesztek is nagyon sokat)

Mint ahogy a világon már szinte mindenhol, persze rajtuk kívül, itt a buborékban

“Bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá” mondták az okosok, csak hogy, mi és a rendszerváltás óta összes hatalmon lévő kormány rendszeresen ezt képes megtenni és vele együtt a nép meg lenyelni azt.

Folyamatosan nő a kábítószer-fogyasztók száma a világon, 2017-ben elérte a 271 milliót. Ez azt jelenti, hogy a világ 15–64 éves lakosságának 5,5 százaléka használt drogot 2017-ben, ami 30 százalékos növekedést jelent 2009-hez képest – írja az UNODC friss jelentése alapján a Hetek. A „legnépszerűbb” tudatmódosító szer a marihuána, az ópiátok és a kokain. Magyarország a legális szerek és nyugtatók terén áll az élbolyban. Igaz, a társadalmilag marginalizált rétegek köreiből nincsenek pontos adatok.

Magyarország összlakosságánál három és félszer nagyobb a drogfüggők száma globálisan: 35 millió embernél alakult ki függőség vagy valamilyen betegség – mint például hepatitis C- vagy HIV-vírusos fertőzés – a kábítószerezés miatt.

(Extra Link itt)

2017-ben 585 ezren haltak meg idő előtt drogfogyasztás, illetve ezzel kapcsolatos betegségek miatt. A halálozások kétharmadáért az opiátok (heroin, ópium, fentanil) a felelősek, amelyeknek ismét emelkedőben van a népszerűsége.  A drogfogyasztás helyzete az USA-ban a legaggasztóbb, itt halnak bele a legtöbben (fertőzések, túladagolások). A szakemberek hangsúlyozzák, hogy

a magas fertőzéskockázat miatt világszerte az intravénás droghasználók vannak a legveszélyeztetettebb helyzetben – számuk a 271 millió droghasználó között nem egészen 15 milliót tesz ki.

Nemzetközi drograngsor: kannabisz, ópiátok és kokain

Kannabiszt 2017-ben 188 millió ember fogyasztott egy vagy több alkalommal, ezzel az értékkel a fű számít a legnépszerűbb drognak. A leggyakoribb kannabisz-fogyasztók a férfiak, mindenekelőtt az izraeliek, akiknek a harmada érintett, őket követik a jamaicai és az amerikai férfiak 28 és 21 százalékos aránnyal.

 Az ópiátok 53,4 millió fogyasztóval a második helyen vannak. A legtöbb opiát Afganisztánból a balkáni országokon keresztül jut Európába. A 2017-ben lefoglalt heroin- és morfinmennyiség fele a balkáni tranzitországokból származik. A balkáni útvonal keleti ága Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül vezet Közép- és Nyugat-Európába.

A drogranglista harmadik helyén a kokain áll, a fogyasztók száma tavalyelőtt 18 millió volt világszerte, számuk Észak-Amerikában és Európában is egyre nő. A főleg Dél-Amerikában, illetve Kolumbiában honos kokacserjét növekvő mennyiségben termesztik, 2017-ben rekordmennyiségű, kétezer tonnányi drogot állítottak elő belőle.

Magyarország: nyugtatóval az élbolyban, szintetikus szerek tekintetében teljes a „homály”

Az UNODC-jelentésből kiderül, hogy a világ térképén nyugtatószedés terén az élbolyba tartozunk.

Az illegális droghelyzetről, különösen az új pszichoaktív szerek (ÚPSZ – szintetikus kannabinoidok és katinonok) magyarországi elterjedtségéről viszont kevesebbet tudunk.
A Nemzeti Drog Fókuszpont 2018-as jelentése szerint 2015 óta több kutatás is vizsgálta a felmérésekből többnyire kimaradó, szociálisan marginalizált helyzetű csoportok szerhasználatát.

Ezek alapján úgy tűnik, az ÚPSZ-ek használata – e szerek alacsony árából és könnyű hozzáférhetőségéből fakadóan – rendkívül elterjedt a hajléktalanok, a szegregátumokban élők, a fogvatartottak, illetve a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok között, továbbá az intravénás droghasználók körében is.

Stratégiai hiba a Nemzeti Drogellenes Stratégia?

2013-tól „Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013–2020” néven új drogstratégia lépett életbe hazánkban, amely a drogfogyasztást alapvetően büntetőjogi kategóriaként és nem szociális vagy egészségügyi problémaként kezeli. Egyidejűleg a drogprobléma kezelésére fordított közkiadások jelentősen megcsappantak. A két legnagyobb fővárosi tűcsereprogram bezárása után az intravénás drogfüggők – köztük a hírhedt Hős utcaiak – még inkább eltűntek a hatóságok és a szakemberek szeme elől, így a hepatitis C-fertőzöttek számának alakulásáról sincsenek érdemi információink.

Egy 2015-ös felmérés szerint Magyarországon a legtöbben marihuánát vagy hasist használtak, ezt követi az extasy fogyasztása, majd a szintetikus kannabinoidok, az amfetamin és a dizájner stimulánsok használata. A magyar felnőtt népesség egy éven belüli illegális droghasználatának gyakorisága (2-3 százalék) egyébként elmarad a nemzetközi átlagtól (5,5 százalék).

(Forrás)

Bayer István gyógyszerészprofesszor 14 pontban gyűjtötte össze, hogy szerinte mik a drogokkal kapcsolatos jelenlegi politikák legnagyobb tévedései – ajánljuk a hazai döntéshozók figyelmébe is!

Bayer István gyógyszerészprofesszor volt az Országos Gyógyszerészeti Intézet első igazgatója, hosszú évekig dolgozott Genfben az ENSZ kábítószerügyi szakértőjeként, 1984-ben az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának elnökévé is megválasztották, számos könyvet írt a drogokról és azok kultúrtörténetéről. Nem túlzás azt állítani, hogy világszinten is a drogkérdés egyik legkitűnőbb szakértője, és amit ír, arra érdemes odafigyelni. A Gyógyszerészet c. szaklap 2016. áprilisi számában megjelent, “Baklövések” című írásában a nemzetközi drogkontroll rendszer hibáit veszi górcső alá, és 14 tévhitet tár fel. A teljes cikket itt lehet letölteni – lejjebb pedig egy rövid összefoglalót közlünk a 14 tévhitről.

A Nemzeti Drog Fókuszpont november 2-án nyilvánosságra hozott éves kábítószer-jelentéséből számos érdekes trendre felfigyelhetünk – feltéve, ha képesek vagyunk olvasni a sorok között is. 10 trendet emelünk ki, amelyekből kiderül, hogy a 2020-ra drogmentes Magyarországot álmodó nemzeti drogellenes stratégia megvalósulása finoman szólva kétséges.  

Eközben itthon az egészségügy lassan összeomlik …

Vélemény, hozzászólás?